_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Buddhizmus Oroszországban

Ebben a cikkben a Buddhizmus Oroszországban lenyűgöző világát fedezzük fel, amely téma szakértők és hobbibarátok figyelmét egyaránt felkeltette. A Buddhizmus Oroszországban eredetétől napjaink relevanciájáig olyan téma, amely jelentős nyomot hagyott a társadalomban. A következő oldalakon a Buddhizmus Oroszországban körüli bonyolult részletekbe fogunk beleásni, elemezve annak a mindennapi élet különböző aspektusaira gyakorolt ​​hatását. Reméljük, hogy ezzel a kíváncsi feltárással feltárjuk a Buddhizmus Oroszországban mögött rejlő fontosságot és jelentést, és teljesebb és gazdagabb betekintést nyújthatunk olvasóinknak ebbe az izgalmas témába.
A burjátföldi Ivolga kolostor
Buddhista többségű területek Oroszországban

Buddhizmus Oroszországban történelmileg a 17. század óta létezik. Ennek ellenére a buddhizmust az ország egyik hagyományos vallásának tekintik és törvényileg a buddhizmus Oroszország történelmi örökségének részét képezi. Burjátföld, Kalmükföld és Tuva történelmi egyházi hagyományain túl a buddhizmus már az egész ország területén jelen van és ma már sok az orosz buddhista gyakorló.

Oroszországban a buddhizmus legfőbb formája a tibeti buddhizmusba tartozó Gelugpa iskola, a többi tibeti buddhista irányzat kevésbé jelentős. Annak ellenére, hogy a tibeti buddhizmust leginkább Tibethez szokás kötni, azonban ez a buddhista irányzat Mongólia vallása is és onnan került Oroszországba.

Elsősorban a mongol határ mentén lévő orosz területekre terjedt át a buddhizmus, vagy azokra a területekre, ahol a lakosság többsége a mongol etnikumhoz tartozott: Burjátföld, Bajkálontúli határterület, Tuva és Kalmükföld. A Kaukázus-hegységtől északra fekvő Kalmükföld Európa egyetlen buddhista többségű területe. 1887-re már 29 kiadó és számos dácán (buddhista egyetem) működött. Az 1917-es oroszországi forradalmak után a dacanokat bezárták. Az 1930-as évekre a buddhisták többet szenvedtek, mint bármely más vallási csoport a Szovjetunióban. A lámákat elűzték és azzal gyanúsították, hogy "japán kémek" és az "emberek ellenségei".

A Szovjetunió összeomlása után Kalmükföldön elkezdődött a buddhista újjáéledés, amikor megválasztották Kirsan Iljumzinov elnököt. Hasonló volt a helyzet Burjátföldön és Tuvában és az ország több részére is eljutott a buddhizmus.

1992-ben először látogatott a dalai láma Oroszországba, Tuvába.

Oroszország szerte léteznek buddhista egyetem-kolostorok, az ún. dácánok, főleg Szibériában.

Kapcsolódó szócikkek

Jegyzetek

Külső hivatkozások