_ _    _ _____  ___   __                       
 __      _(_) | _(_)___ / ( _ ) / /_   ___ ___  _ __ ___  
 \ \ /\ / / | |/ / | |_ \ / _ \| '_ \ / __/ _ \| '_ ` _ \ 
  \ V  V /| |   <| |___) | (_) | (_) | (_| (_) | | | | | |
   \_/\_/ |_|_|\_\_|____/ \___/ \___(_)___\___/|_| |_| |_|

Pagoda

Ebben a cikkben elmélyülünk a Pagoda lenyűgöző világában, feltárjuk a különböző oldalait, és belemélyedünk a mai társadalomra gyakorolt ​​hatásába. A Pagoda eredetétől napjaink relevanciájáig érdeklődés és vita tárgya volt a történelem során, és mindenféle véleményt és nézőpontot generált. Egy kritikus és kimerítő elemzésen keresztül feltárjuk a Pagoda különböző aspektusait, a populáris kultúrára gyakorolt ​​hatásától a globális gazdaságban betöltött szerepéig. Hasonlóképpen megvizsgáljuk annak időbeli alakulását és jövőbeli előrejelzését, hogy jobban megértsük jelentőségét a mai világban. Reméljük, hogy a Pagoda felfedezésével teljesebb és gazdagabb képet adunk erről a témáról, amely oly nagy hatással van életünkre.
Ennek a lapnak a címében vagy szövegében az újind nevek nem a magyar nyelvű Wikipédiában irányelvként elfogadott magyaros átírás szerint szerepelnek, át kellene javítani őket.
Egy 1056-ban épült kínai pagoda

A pagoda toronyszerű, többszintes, kőből, téglából vagy fából készült építmény, főként Kelet- és Délkelet-Ázsiában; általában buddhista templomegyüttes része. A pagoda az ősi indiai sztúpából alakult ki, amely rendszerint egy szent ember vagy király földi maradványai, ill. ereklyéi fölé emelt, kupola alakú emlékmű.

A hagyományos indiai félgömb boltozatú sztúpából Délkelet- és Kelet-Ázsiában az adott helyre jellemző meghatározott formák alakultak ki. A tetődísz, a sztúpát megkoronázó dekoratív ornamens megnyújtottabb, hengeresebb alakot öltött, míg a sztúpa felső része elvékonyodott, toronyszerű formát kapott. Ezt a típust mint szent relikviák őrzésére megfelelő emlékművet átvette a buddhizmus, s ezzel ismerkedtek meg pagoda néven a nyugatiak. A tibeti és nepáli buddhista pagodák palack formájúak; Mianmarban, Thaiföldön, Kambodzsában és Laoszban viszont a gúla vagy kúp alak a jellemző; a legismertebb pagodatípus Kínában, Koreában és Japánban jött létre. Ez magas torony, melyen az alsó szint formája lépcsőzetesen ismétlődik, felfelé egyenletesen csökkenő arányban. Az emeletek lehetnek kör alakúak, négyzetesek vagy sokszögűek. A kelet-ázsiai pagodánál minden egyes szintet kifelé hajló tető fed, az egész épület pedig korongokkal díszített hegyben végződik. Minthogy a pagodát eredetileg emlékműként emelték, nagyon kevés kihasználható belső tere van.

Etimológia

Az egyik lehetséges etimológia a nyolcszögletű torony "Pa-Ko-Ta" dél-kínai kiejtésére alapoz, amelyet alátámaszt a korai európai utazók beszámolói a "Pa-Csou-Ta" Pagodáról. Ez az építmény a Kanton város (Kuangcsou) mellett található. Egy másik értelmezés szerint a pagoda szó a perzsa butkada szóból ered (but - "bálvány" és kada, "templom, lakhely"). A magyar nyelv a portugál nyelvből kölcsönözte a pagoda szót, amely a szanszkrit bhagavatt női alakjából, a bhagavati ( "áldott, jó szerencse") szóból ered.

Galéria

Jegyzetek

  1. ↑ www.terebess.hu - Pagoda - olvasva: 2015.01.25.
  2. ↑ "Chinese origin of the term pagoda". David Robbins Tien. Comments on Etymology, October 2014, Vol.44, no. 1, pp.2-6.
  3. ↑ Random House Unabridged Dictionary, 2. kiadás. Random House, New York, 1993.
  4. ↑ www.szojelentese.com - Pagoda - olvasva: 2015.01.25.

Külső hivatkozások

Kapcsolódó cikkek

Enciclo
Wikious
Sapientia
Scientia
Boobota
Anandapedia
Sagapedia
Wikithot