Sangpa kagyü
| A sorozat témája Tibeti buddhizmus |
|---|
 |
|
Gyakorlatok és szintek
|
|
Történelem és áttekintés
|
A sangpa kagyü (tibeti: ཤངས་པ་བཀའ་བརྒྱུད, wylie: sangsz pa bka' brgyud, „A sangi ember szájhagyománya”) a tibeti buddhizmus kagyü iskolájának „titkos hagyományvonala”, amelynek eredete különbözik a nála ismertebb Dagpo iskolákétól. A dagpo kagyü Tilopa hagyományvonala, az ő tanítványán, Náropán (gyakran Náropa híres tanítványán, Marpa Locaván keresztül - úgy is nevezik, hogy „marpa kagyü”) keresztül. A Sangpa vonal ezzel szemben Tilopa egy másik tanítványától, Nigumától (Náropa lánytestvére) és Szukhasziddhi tanításaiból ered. E két nő tanítványa, Khjungpo Nendzsor alapította ezt a vonalat, amely a Sang-völgyben felállított kolostorról lett elnevezve (a „pa” jelentése iskola).
A fő sangpa dharmapala, a hatkarú Mahákála.
A 20. században az 1. kalu rinpocse felélesztette újból a sangpa hagyományt. Követői nem csak tibetiek, hanem nyugatiak is voltak.
Eredete
A sangpa kagyü vonalat a 11. században alapította Khjungpo Nendzsor tibeti tudós. Indiába utazott, hogy jobban megértse a Tibetben kapott tanításokat. Ott találkozott a legendás Niguma jóginível, akitől sok tanítást kapott, elsősorban mahámudrá és Niguma hat jógája tanításokat - ez utóbbi hasonlatos, ám nem azonos Náropa hat jógájával. Niguma egyedül Khjungpo Nendzsornak adta át titkos tanításait. Ezután találkozott Khjungpo Szukhasziddhivel, aki szintén egy misztikus női tanító volt, Virupa, Vadzsra-aszana, Maitripa, Rahula, és mások tanítványa.
Hazatérve Tibetbe Khjungpo Nendzsor kolostort alapította az Ü-Cang tartománybeli Sang-völgyben. Ez lett a székhelye és a sangi láma néven vált ismertté. Annak ellenére, hogy állítólag több mint száz kolostort alapított és több ezer diákja volt, csupán egyetlen tanítványára hagyta a titkos tanításokat, Mocsok Rincsen Condrura. Ezt azért tette, mert Nigumától azt az instrukciót kapta, hogy csak egy tanítványának adja tovább azokat a tanításokat, ahogyan az egész hagyományvonalban azelőtt. A szándék az volt, hogy ne alakulhasson ki egyházi intézmény a tanítások köré. Így került a vonal Mocsok Rincsen Condru után Kjergang Csökji Szenge, Nyenton Rigung Csökji Serab, majd Szongdzsaj Tenpa Condru Szenge személyéhez. A legutóbbi tanító volt az első, aki nem csak egy tanítványának adta tovább a titkos tanításokat, így több átadási vonal alakult ki, illetve a 17. századra teljesen meg is szűnt önálló hagyományvonalként létezni. A 19. században Dzsamgon Kongtrul összegyűjtötte a fennmaradó átadásokat és írásban rögzítette azokat. A régi hagyomány gyakorlatai beépültek a szakja és egyéb kagyü iskolák gyakorlatai közé. Dzse Congkapa, a gelug iskola alapítója is szerepel a sangpa kagyü tanok verses formájában.
Modern vonaltartók
A Nyugaton a sangpa kagyü vonal legfőbb tanítója az 1. kalu rinpocse volt. Ő az 1940-es évek elején kapta a tanításokat a kelet-tibeti Ca Ca kolostorban, egy zárt elvonulás során. Ca Ca Drubgen Jizhin Norbu, a kolostor apátja 2005. június közepén hunyt el. A sangpa hagyományt jelenleg a régense, a 2. Gyalten Thongva Rangdrol őrzi.
Az 1. kalu rinpocse halála után a tanítványa, Bokar Tulku rinpocse lett a fő vonaltartó. Utána Jangszi Kalu, egy fiatal tulku következett, aki 2008 szeptemberében fejezett be egy hároméves sangpa elvonulást. További sangpa vonaltartónak számítanak azok a lámák, akiket Vadzsradhara Kalu Rangdzsung Küncsab vezetett be, illetve Ven Mogcsok rinpocse, aki jelenleg Franciaországban él és tanít.
Kapcsolódó szócikkek
Jegyzetek
- ↑ Niguma Story. . (Hozzáférés: 2015. szeptember 6.)
- ↑ khyung po rnal 'byor (978/990 - 1127)[halott link]
- ↑ ni gu ma (10. század)[halott link]
- ↑ Druk Gawa Khilwa Abbey. . (Hozzáférés: 2015. szeptember 6.)
- ↑ Indiai tanító - Sukhasiddhi
További információk
- Sarah Harding Niguma, Lady of Illusion (Tsadra Foundation). Ithica: Snow Lion Publications (2012). ISBN 978-1559393614
- Jamgon Kongtrul Timeless Rapture: Inspired Verses of the Shangpa Masters. Ithica: Snow Lion Publications (2004). ISBN 1-55939-204-5
- Kapstein, Matthew “The Shangs-pa bKa'-brgyud: an unknown school of Tibetan Buddhism” in M. Aris and Aung San Suu Kyi (eds.), Studies in Honor of Hugh Richardson Warminster: Aris and Phillips, 1980, pp. 138–44.
- Kapstein, Matthew “The Illusion of Spiritual Progress”, in Robert Buswell, ed., Paths to Liberation, Honolulu: University of Hawaii Press, 1992. pp. 193–224
- Riggs, Nicole (2000) Like An Illusion: Lives of the Shangpa Kagyu Masters Dharma Cloud Press, Oregon. ISBN 0-9705639-0-6.